Az életünk során számtalanszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy DÖNTENI KELL. Vannak olyanok, akiknek ez könnyen megy, míg másoknak nehezebben. A hétköznapokkal kapcsolatos dolgokban általában gyorsan döntünk, egyrészt mert nem nagy horderejű dolgokról van szó, másfelől nincs is sok időnk a vacillálásra.
DÖNTÉSI DILEMMÁVAL általában komolyabb, az életünket meghatározó szempontból érintő kérdésekkel kapcsolatban kerülünk.
Sokan nem képesek döntést hozni és csak görgetik maguk előtt az adott kérdést, vagy problémát. Remélik, majd az idő megoldja a problémájukat.
Hát számukra rossz hírem van: egy döntés meg nem hozása sokkal több frusztrációt okoz, mint mondjuk, amennyi időt elvileg nyerünk a halogatással.
Sokan nem lépnek és benne maradnak egy számukra kedvezőtlen, előnytelen, akár károsító helyzetben. Toporognak egy helyben. Egyszerűen nem hoznak DÖNTÉST. Mert nem képesek rá, vagy nem mernek. Gyakran félnek a következményektől. Valamilyen külső hatásra várnak.
Azt gondolják, hogy MAJD, majd EGYSZER.
De a későbbiekben is nekik kell döntést hozni, más nem fogja megtenni helyettük.
És ha ezt időben megteszik, akkor számos nagyon kellemetlen dologtól kímélhetik meg magukat és akár szűkebb környezetüket.
Azt tapasztalom, hogy sokan még a meghozott döntés után is rágódnak annak helyességén, elvéve maguktól a fókuszálási lehetőséget a már kialakult új helyzetre, így aztán az új helyzet nem is biztos, hogy úgy fog alakulni, ahogy azt a döntéshozó tervezte, ami csak tovább növeli a döntés helyességével kapcsolatos bizonytalanságot.
A döntési helyzetekben nagyon fontos az önbizalom és felelősségvállalás és ott van még az intuíció is, amiről méltatlanul keveset beszélünk, pedig a jelentősége nagy.
A döntésképtelenségre van megoldás, szakember bevonásával nem csak az adott helyzet világítható meg, hanem az egyén szükségletei, vágyai, céljai.